Dízelmotor és dízelmotor-oktató
A dízelmotor olyan motor, amely éget a dízelüzemből, hogy energiát szabadítson fel. A német feltaláló, Rudolf Diesel 1892-ben találta meg. Ennek a feltalálónak a megemlékezéséhez a dízelolajat a Diesel vezetékneve képviseli, és a dízelmotorot Diesel motornak (dízelmotornak) is nevezik.
A dízelmotorok előnyei a nagy nyomaték és a jó gazdasági teljesítmény. A dízelmotor munkafolyamata sok hasonlóságot mutat a benzinmotoréval. Mindegyik munkaciklus négy szívási, kompressziós, munka- és kipufogógörgőn megy keresztül. Mivel azonban a dízelmotorokhoz dízelolajat használnak, viszkozitása nagyobb, mint a benziné, és nem könnyű elpárologtatni, de spontán égési hőmérséklete alacsonyabb, mint a benziné. Ezért az éghető keverékek képződése és meggyulladása különbözik a benzinmotoroktól. A fő különbség az, hogy a dízelmotorok hengereiben lévő keverék kompressziós gyújtású, nem pedig meggyújtott. Ha egy dízelmotor működik, a levegő belép a hengerbe. Ha a palack levegőjét végig sűrítik, a hőmérséklet elérheti az 500-700 ℃, a nyomás pedig elérheti a 40-50 légkört. Amikor a dugattyú közel van a felső holtponthoz, az üzemanyag-ellátó rendszer üzemanyag-befecskendezője nagyon magas nyomáson, nagyon rövid időn belül üzemanyagot fecskendez be a henger égési kamrájába. A dízelolaj finom olajrészecskéket képez, amelyeket keverednek a magas nyomású és a magas hőmérsékletű levegővel, és az éghető keverék önmagában ég. Az erőteljes tágulás robbanásveszélyt eredményez, és a dugattyút működésbe szorítja. Ebben az időben a hőmérséklet elérheti az 1900–2000 ℃, a nyomás elérheti a 60–100 légköri nyomást, és a generált nyomaték nagyon nagy, tehát a dízelmotor széles körben használatos nagy dízelberendezésekben.
A hagyományos dízelmotorok jellemzői: jó hőhatás és gazdaságosság. A dízelmotorok sűrített levegőt használnak a levegő hőmérsékletének megemelésére, hogy a levegő hőmérséklete meghaladja a dízel öngyulladási pontját. Ebben az időben a dízel, a dízel spray és a levegő kerül befecskendezésre, miközben a dízel keverhető, a levegőt meggyújtják és elégetik. . Ezért a dízelmotornak nincs szüksége gyújtórendszerre. Ugyanakkor a dízelmotorok üzemanyag-ellátó rendszere viszonylag egyszerű, tehát a dízelmotorok megbízhatósága jobb, mint a benzinmotoroké. A korlátozott leereszkedés és a dízel öngyújtás szükségessége miatt a dízelmotorok kompressziós aránya nagyon magas. A hőhatás és a gazdaságosság egyaránt jobb, mint a benzinmotoroké. Ugyanakkor ugyanazon teljesítmény mellett a dízelmotorok nagy nyomatékkal és alacsony fordulatszámmal, maximális teljesítménnyel rendelkeznek, ami tehergépkocsik számára is alkalmas.
A dízelmotorok azonban a magas üzemi nyomás miatt nagy szerkezeti szilárdságot és merevséget igényelnek, így a dízelmotorok viszonylag nehéz és terjedelmes; az üzemanyag-befecskendező szivattyúk és a dízelmotorok fúvókái nagy gyártási pontosságot igényelnek, tehát a költségek magasak; emellett a dízelmotorok durva munka, nagy rezgés és zaj; A dízelolaj nem könnyen elpárolog, nehéz indítani, amikor az autó hideg télen. A fenti jellemzők miatt a dízelmotorokat általában nagy és közepes teherautókban használták. A dízelmotorok hagyományosan viszonylag nehézkesek, teljesítménynövelő mutatóik nem olyan jóak, mint a benzinmotorok (alacsonyabb fordulatszám), a zaj és a rezgés magasabb, a korom- és részecskekibocsátás (PM) viszonylag súlyos. Ezért ritkán részesítették előnyben a személygépkocsikat. Különösen a kis nagy sebességű dízelmotorok új fejlesztésével számos olyan fejlett technológia, mint például az elektronikusan vezérelt közvetlen befecskendezés, a common rail, a turbófeltöltés és a hűtés közötti technológiák alkalmazható a kis dízelmotorokhoz, és a eredeti dízelmotorokat gyártottak. Egy jobb megoldás és a dízelmotorok energiamegtakarításban és CO2-kibocsátásban rejlő előnyei nem helyettesíthetők minden hőmotorral, ideértve a benzinmotorokat is, és ezek&„zöld” motorokká válhatnak."
